1. Бойчева П. За някои аспекти на църковно-культурните отношения между Видинското царство и Унгровлахия от 1365 г. до 1370 г. // Studia Balcanica. Проблеми на балканската история и култура. Вып. 14. София, 1979. С. 41—48.
2. Гусарова Т. П. Пожалования венгерского гражданства иностранцам во второй половине XVI — середине XVII вв. («indigenatio solemnis») // Электронный научно-образовательный журнал «История». 2014. T. 5. Вып. 6 (29). URL: https://history.jes.su/s207987840000796-4-1/
3. Гусарова Т. П. Хорватские дворяне на службе у государства и церкви в Венгерском королевстве на рубеже XVII в. (Иван Китонич: портрет на фоне эпохи) // Этносы и «нации» в Западной Европе в Средние века и раннее Новое время / ред. Н. А. Хачатурян. СПб., 2015. С. 265–291.
4. Јиречек К. Историја Срба. Београд, 1922—1923. Књ. 1—2.
5. Крстић А. Угри и српско-угарски односи у биографији деспота Стефана Лазаревића Константина Философа // Средњи век у Српској науци, историји, књижевности и уметности. Г. 8. 2017. С. 71—89.
6. Семенова Л. Е. Княжества Валахия и Молдавия. Конец XIV в. — начало XIX в. М., 2006.
7. Стевановић М. Цар Урош. Београд, 2004.
8. Acsády I. A magyar birodalom története. Budapest, 1903.
9. Ančić M. Putanja klatna. Ugarsko-hrvatsko kraljevstvo i Bosna u XIV. stoljeću. Mostar, 1997.
10. Budai É. Magyar ország históriája a mohátsi vezedelmig. 374—1527 eszt. 1. köt. Pesten, 1833.
11. Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis / studio et opera G. Fejér. T. 10. Vol. 2. Ab anno Christi 1392—1400. Budae, 1834.
12. Constantinescu N. Mircea cel Bătrîn. Bucureşti, 1981.
13. Cronicile slavo-române din secolete XV—XVI / ed. P. P. Panaitescu. Bucureşti, 1959.
14. Czamańska I. Mołdawia i Wołoszczyzna wobec Polski, Węgier i Turcji w XIV i XV wieku. Poznań, 1996.
15. Documenta Romaniae Historica. Serie B. Țara românească. Vol. 1: 1247—1500 / Întocmit de P. P. Panaitescu şi D. Mioc. Bucureşti, 1966.
16. Documenta Romaniae Historica / comitetul de redacţie M. Berza, C. Cichodaru et alii. Serie D. Vol. 1. Bucureşti, 1977.
17. Documente privitóre la Istoria Românilor / culese de E. de Hurmuzaki. Vol. 1. Partea 2: 1346—1450. Bucureşti, 1890.
18. Documentele Țării Româneşti / publ. de P. P. Panaitescu. Vol. 1. Documente interne (1369—1490). Bucureşti, 1938.
19. Engel P. A török-magyar haborúk első évei (1389—1392) // Hadtörténelmi közlemények. 111. évf. 1998. 3. sz. 12—28. l.
20. Engel P. Szent István birodalma: a középkori Magyarország története. Budapest, 2001.
21. Filipović E. O. Bosna i Turci za vrijeme kralja Stjepana Dabiše — neke nove spoznaje // Споменица др Тибора Живковића / уредник издања И. Р. Цвијановић. Београд, 2016. С. 273—301.
22. Fundationales ordinis equestris Draconis in Hungaria de anno 1408 transumptae ex apographo autentico // Acta litteraria musei nationalis hungarici. T. 1. Budae, 1818. P. 167—181.
23. Gemil T. Raporturile româno-otomane în vremea lui Mircea cel Mare // Marele Mircea Voievod / ed. I. Pătroiu. Bucureşti, 1987. P. 330—364.
24. Gjuselev V. La guerre bulgaro-hongroise au printemps de 1365 et des documents nouveaux sur la domination hongroise du royaume de Vidin // Byzantino Bulgarica. Vol. VI. Hommage à Dimităr Angelov. Sofia, 1980. P. 153—172.
25. Gorovei St. S. Muşatinii. Bucuresti, 1976.
26. Hunfalvy P. Az Oláhok története. 1. köt. Budapest, 1894.
27. Kisteleki K. “Archiregnum Hungariae”: mítosz vagy valóság? Megjegyzések a középkori Magyar királyság területi és népességi aspektusairól // Állam-, egyház-, jogtörténeti magyarázatok / szerk. Máthé G. és Révész T. M. Budapest, 2013. 70—84. l.
28. Korbuly I. Magyarország közjoga illetőleg a magyar államjog rendszere. 1. köt. Budapest, 1874.
29. Kristó Gy. Az Anjou-kor háborúi. Budapest, 1988.
30. Magister Iohannis de Thwrócz. Chronica hungarorum // Scriptores rerum hungaricarum veteres ac genuini / cura et studio I. G. Schwandtneri. Vindobonae, 1766. P. 39—291.
31. Magyarország világi archontológiája, 1301—1451 / összeáll. Engel P. 2. köt. Budapest, 1996.
32. Manolescu R. Campania lui Sigismund de Luxemburg în Moldova // Analele Universităţii Bucureşti. Istorie. Anul 15. 1966. P. 59—71.
33. Mihályi J. Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból. Máramaros-Sziget: Mayer és Berger könyvnyomdája, 1900.
34. Nowak Z. H. Międzynarodowe procesy polubowne jako narzędzie polityki Zygmunta Luksemburskiego w północnej i środkowowschodniej Europie (1412—1424). Toruń, 1981.
35. Pesty F. Krassó vármegye története. 3. köt. Budapest, 1882.
36. Pilat L. De la Liov la Colomeea. Observaţii privind ceremonialul depunerii omagiului de către domnii moldoveni // Analele Putnei. Anul 4. 2008. Nr. 1. P. 133—152.
37. Pop I.-A. Naţiunea română medievală. Solidarităţi entice româneşti în secolete XIII—XVI. Bucureşti, 1998.
38. Pop I.-A. “De manibus Valachorum scismaticorum…”. Romanians and Power in the Medieval Kingdom of Hungary. Frankfurt am Main, 2013.
39. Popa R. Ţara Maramureşului în veacul al XIV-lea. Bucureşti, 1970.
40. Şerbanescu N.; Stoicescu N. Mircea cel Mare (1386—1418). 600 de ani de la ucrarea pe tronul Ţării Româneşti. Bucureşti, 1987.
41. Simon A. Annus mirabilis 1387: King Sigismund, the Ottomans and the Orthodox Christians in the late 1380s and early 1390s // Emperor Sigismund and the Orthodox world / ed. E. Mitsiou, M. Popović, J. Preiser-Kapeller et al. Wien, 2010. P. 127—152.
42. Skrzypek J. Południowo-wschodnia polityka Polski od koronacji Jagiełły do śmierci Jadwigi i bitwy nad Worsklą, 1386—1399. Lwów, 1936.
43. Sroka S. A. Kariera Władysława Opolczyka na dworze węgierskim w drugiej połowie XIV wieku // Europa Środkowa i Wschodnia w polityce Piastów / pod red. K. Zielińskiej-Melkowskiej. Toruń, 1997. S. 265—274.
44. Szczur S. W sprawie sukcesji andegaweńskiej w Polsce // Roczniki historyczne. T. 75. 2009. S. 61—104.
45. Tóth N. C. Az 1395-ös lengyel betörés // “Honoris causa”. Tanulmányok Engel Pál emlékére / szerk. T. Neumann és Gy. Rácz. Budapest: Argumentum, 2008. 447—448. l.
46. Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen / Hrsg. von F. Zimmermann, C. Werner, G. Gündisch. Bd. 3: 1391—1415. Köln, 1902.
47. Veszprémy L. A Nikápolyi hadjárat értékelése az újabb hadtörténetírásban // Hadtörténelmi közlemények. 1998. 3. sz. 57—63. l.
48. Windecke E. Denkwürdigkeiten zur Geschichte des Zeitalters Kaiser Sigmunds / hrsg. W. Altmann. B., 1893.
49. Wyrozumski J. Polska — Węgry i sprawa Rusi halicko-wlodzimierskiej za Kazimierza Wielkego // Europa Środkowa i Wschodnia w polityce Piastów / red. K. Zielińskiej-Melkowskiej. Toruń, 1997. S. 111—119.
Комментарии
Сообщения не найдены