Hungary and Croatia as Parts of the Habsburgs' Monarchy in the 16th — 17th Сenturies (on the Problem of the Dependency Order in Composite Monarchy)

 
PIIS207987840000779-5-1
Publication type Article
Status Published
Authors
EditionVolume 5 Issue 6 (29)
AbstractDuring the Turkish conquest and the disintegration of the Kingdom of Hungary in the XVIth century the latter underwent significant changes: first of all, the territory was reduced and the ruling dynasty changed. Nevertheless this relatively small state remained polyethnical and composite. Transylvania had been lost, but Croatia and Slavonia stayed within. The configuration of this political structure looked much more complicated as Hungary and its parts became part of a bigger union — so called the Danube Monarchy. The article studies the relations among the subjects within the composite monarchy by the example of Hungary, Croatia and Slavonia. The author examines the changes in the territory structure, ethnonyms of the region, its administrative system, judicial and political condition of the nobility as well as its self-organization. The author states that in the XVI—XVIIth centuries due to the Turkish conquest that had caused crucial ethnical, demographic, geographic and military changes, medieval Croatia and Slavonia experienced unification process. It was revealed in the merging of Croatian and Slavonian lands, their elites, the mutual approach of social and power institutions and turning them into general ones. The article focuses on the role of Slavonian and Croatian nobility in the Kingdom of Hungary in the new political, economic, social and cultural situation. Despite the evident Croatian takeover of Slavonia, Hungarian power institutions were preserved in the Sava and the Drava interfluves (i.e. former Slavonia). They were called comitats and were unknown in Croatia till the later Middle Ages. But they did not hinder the integration process. Croatian nobles who had escaped to those regions changed nothing in the comitat system that had been formed long ago and easily adapted to it. Being a part of political elite of the Kingdom of Hungary (so called Natio Hungarica), they could hold office in both local and central administration of the Kingdom of Hungary. The legal status of the Croatian-Slavonian Kingdom as regards to Hungary even after 1526 remained unchanged: it formed a part of the composite Kingdom of Hungary and through it was a member of the monarchy of the Austrian Habsburgs. The author comes to a conclusion that all the processes described in the article took place within borders of the Kingdom of Hungary contributing to the integration processes taking place in its outlying regions.
Keywordscomposite monarchy, political elite, estates institutions, ottoman expansion, Habsburg dinasty, Holy Crown
Received14.10.2014
Publication date10.11.2014
Number of characters31379
Cite  
Access to full text of publication

Number of purchasers: 15, views: 2682

Readers community rating: votes 0

  1. Acta Comitilia Regni Croatiae, Dalmatiae, Sclavoniae (Hrvatski saborski spisi) / Uredio F. Šišić. Vol. II. U Zagrebu, 1915. P. 460.
  2. Anatoljak S. Pacta ili Concordia od 1102 godine. Zagreb, 1980.
  3. Bartoniek E. A magyar koronázások története. Budapest (далее – Bp.), 1987 (Репринт издания 1939 г.)
  4. Benda K., Fügedi E. A magyar korona regénye. Bp., 1979.
  5. Bertényi I. Főbb magyar világi méltóságok a középkorban // História, 1979. 3. sz.
  6. Bessenyei J. Szigetvári Zrínyi Miklós //A Zrínyiek a magyar és a horvát históriában / Szerk. S. Bene, G. Hausner. Bp., 2007. 67-87. old.
  7. A Blagay-család oklevéltára. Bevezető tanulmánynyal a család történеtéhez / Szerk. L. Thalloczy – S. Barabás. Bp., 1897. № XIII.
  8. Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000-1526.évi törvénycikkek / Magy. jegyz. Márkus Dezső. Bp., 1899.
  9. Deér J. Die Anfäпg der ungarisch-kroatischen Staatsgeminschaft. Darmstadt, 1970.
  10. Engel P. Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp., 2001.
  11. Fallenbüchl Z. Magyarország főméltóságai. Bp., 1988.
  12. Fraknói V. A magyar királyválasztások története (Historia incognita. Az elfelejtett magyar társadalomtudományok tára 14). Máriabesnyő – Gödölő, 2005.
  13. Guszarova T. A XVII. századi magyar országgyűlések résztvevői a névsorok alapján (forrás közlése) // Levéltári Közlemények. 2005. 4. szám. 93-148.old.
  14. Horváth S. A gradistyei horvátok XVI – XX. századi asszimilációjának példai // Kissebbség kutatás. 2005. 2. szám.
  15. Jureković M. Ivan Kitonić Kostajnički. Bilješka o životu i djelu // Directio Methodica processus iudiciarii juris consuetudinarii, Inclyti Regni Hungaria per M. Joannem Kitonich de Koztanicza… art. Liber. et Philosophiae Magistrum, Causarum Regalium Directorem, et Sacrae Regni Hungaria Coronae Fiscalem. Editio prima. Tyrnaviae, Anno Domini, M. DC.XIX… / Drugo izdanie preveo Neveb Jovanović. U Zagrebu, 2004.
  16. Kristó Gy. Magyarország története 895-1301. Bp., 2003.
  17. Markó L. A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp., 2000.
  18. Nagy I. Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. 11. köt. Pest, 1865.
  19. Pálffy G. Egy horvát-magyar fűúri család a Habsburg Monarchia nemzetek feletti arisztokráciában. A Zrínyiek határokon átívelő kapcsolatai // A Zrínyek a magyar és a horvát históriában / Szerk. S. Bene, G. Hausner. Bp., 2007.
  20. Pálffy G. Horvátország és Szlavónia a XVI-XVII. századi Magyar Királyságban // Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok). IX. évf. 2002. 1-3.sz. 24-28. old.
  21. Palosfalvi T. Szlavónia a késő középkori Magyar Királyságban // História. 2011. 5-6. sz. 19-23. old.
  22. Raukar T. Hrvatska u dinastićkoj zajednici s ugarskom 1102-1526. godine // Hrvatsko-mađarski odnosi 1102. – 1918. Zbornik radova. Zagreb, 2004. S. 27-37.
  23. Rokay P., Takács M. Szlavónia // Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Bp., 1994. 650-652. old.
  24. Rokay P. Horvát-magyar kapcsolatok //Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Bp., 1994. 269-270. old.
  25. Šišić F. Pregled poviejsti hrvatskoga naroda. Zagreb, 1916.
  26. Šišić F. Die Wahl Ferdinands I. von Österreich zum König von Kroatien. Zagreb, 1917.
  27. [Tóth P.] Vas vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1601-1620, 1631-1641. (Vas megye levéltári füzetek 5). Szombathely, 1992.
  28. Tringli I. Az 1481. évi szlavóniai közgyűlés // Tanulmányok Borsa Iván tisztelétére / Szerk. Csukovics E. Bp., 1998. 291-318. old.
  29. Varga Sz. Az 1527. évi horvát-szlavón kettős „királyválasztás” története // Századok. 142. évf., 2008. 5. szám. 1075- 1135. old.
  30. Zsoldos A. Egész Szlavónia” az Árpádok királyságában. Horvát-magyar kapcsolatok a korai középkorban // História. 2011. 5-6. sz.
  31. Гусарова Т. П. Хорватские дворяне на службе у государства и церкви в Венгерском королевстве на рубеже XVII века (Иван Китонич: портрет на фоне эпохи) // Этносы и «нации» в Западной Европе в Средние века и раннее Новое время / Отв.ред. Н.А. Хачатурян, СПб. (в печати).
  32. Фрейдзон В.И. История Хорватии. Краткий очерк с древнейших времен до образования республики (1991 г.). СПб., 2001.

  1. GusarovaT.P. Horvatskie dvorjane na sluzhbe u gosudarstva I cerkvi v Vengerskom korolevstve na rubezhe XVII veka (Ivan Kitonich: portret na fone epohi) // Etnosii "nacii" v Zapadnoj Evrope v Srednie veka i rannee novoe vremja / Otv. Redaktor N.A. Khachaturjan. SPb., (v pechati).
  2. Freydson V. I. Istoria Horvatii. Kratkij ocherk s drevnejshih vremen do obrasovania respubliki (1991 g.). SPb., 2001.

Система Orphus

Loading...
Up